Processzorral fűtik a londoni lakásokat

Londonban szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni, és a Telehouse azzal akar építési engedélyt szerezni, hogy újrahasznosítja a processzorok által termelt hőt.

London a környezetvédelem netovábbja

Nincs elég adatközpont Londonban, és nem könnyű újakat építeni, mert a brit fővárosban komolyan gondolják a környezetvédelmet. A város vezetői 2002-ben elhatározták, hogy Londont példamutató fenntartható világvárossá alakítják át, ahol a fejlett környezetgazdálkodás ugyanolyan fontos, mint a gazdasági növekedés.

Új, előírásnak megfelelő adatközpont épül

Hosszú ideje a Telehouse West az első nagy adatközpont, ami építési engedélyt kaphat. A 180 millió dollárból fölépülő adatközpont megfelel London energiahasználattal kapcsolatos előírásainak, és körülbelül 9 megawattot biztosít majd a helyi közösségnek. A hővel a Dokknegyed lakásait és irodáit fűtik majd.

Szerverek által termelt hővel fűtenek

Nagy-Britanniában most először hasznosítják a szerverek által termelt hőt fűtésre. Egy adatközpontokkal foglalkozó szakportál szerint a Telehouse West az eddigi a legambiciózusabb hőhasznosítási projekt. Svájcban az IBM olyan adatközpontot tervezett, aminek a fölösleges hőjével egy úszómedence vizét fűtik, a Notre Dame egyetem pedig egy közeli botanikai kertben helyezte el a nagyteljesítményű szervereit, és a processzorok egy üvegházat tartanak melegen.

Tovább terjeszkedik a Telehouse

A Telehouse jelenleg két adatközpontot működtet a londoni Dokknegyedben, körülbelül 28 ezer négyzetméteren több mint 700 távközlési és informatikai cég eszközeinek biztosít helyet. A Telehouse West felépítésével a londoni pénzügyi és távközlési ipar növekvő igényére próbálnak reagálni. A cégnek vannak már adatközpontjai Pekingben, New Yorkban, Los Angelesben és Hong Kongban, és továbbiakat épít Párizsban és Szingapúrban. A Telehouse West várhatóan 2010-re készül el.

Ashton Kutcher a CNN-nél is népszerűbb

A CNN és a színész közti verseny célja az egymillió Twitter-követő elérése volt. Egyetlen ember lenyomott egy globális médiacéget.

A sikerében nem bízó színész kezdeményezett

Ashton Kutcher az első ember, akinek több mint egymillió követője van a Twitter mikroblog portálon. A filmsztár szerdán egy Qik.com-on kiadott videoüzenetben hívta ki a CNN-t. A verseny célja az egymillió követő elérése volt. A hírcsatornának akkor még több követője volt, mint neki, és Kutcher nem bízott a sikerben.

Nem sokkal maradt le a CNN

Az egymilliomodik Twitter-követő regisztrációját követően Kutcher családja társaságában ünnepelte a felemelő pillanatot. A CNN Twitter-en gratulált a versenytársának. A hírportál csupán 1200 követővel maradt le Kutcher mögött. A CNN olyan komolyan vette a versenyt, hogy élő adásban toborzott újabb követőket, miközben Kutcher online videoközvetítésben, a Ustream.TV portálon szólította meg a rajongóit.

Kutcher egy játék adományozásával ösztönözte az embereket

Kutcher az egymilliomodik követőjének egy Gutiar Hero játékot ajánlott fel és megígérte, hogy tízezer moszkitóhálót adományoz rászorulóknak a malária április végi világnapján. „Ki kell töltenem egy 100 ezer dollárról szóló csekket a Malaria No More Alapítvány javára”, írta Kutcher a mikroblogjában.

Nincs túl nagy érdeklődés a Windows 7 iránt

A cégek 83%-a nem tervezi, hogy a megjelenés utáni első évben átáll Windows 7-re. A Microsoftot alapjaiban rázhatja meg, ha megismétlődik a Vista bukása.

Veszélyben a Microsoft

A Microsoft azt állítja, hogy tanultak a Vista hibájából, és a Windows 7 fejlesztésekor mindent jobban csináltak. Ugyanakkor a Dimensional Research közvélemény-kutatása szerint azonban azt mutatja, hogy a többség ódzkodik az új rendszertől. Ha a jóslat beválik, annak katasztrofális következményei lehetnek a Microsoftnál.

Romlanak a MS eladási statisztikái

1100 amerikai vállalat döntéshozóit kérdezték meg, hogy tervezik-e a céges számítógépeken az operációs rendszer Windows 7-re cserélését, és ha igen, mikor. A válaszadóknak mindössze 17%-a mondta, hogy a megjelenés utáni első évben átáll Windows 7-re a jelenlegi (jellemzően Windows XP vagy Vista) rendszeréről. A legtöbben (42%) a megjelenés utáni második, 24% a harmadik évre tette az átállás tervezett időpontját, 17% pedig egyáltalán nem akar az új operációs rendszerre váltani. A leggyakoribb indok a kivárásra az operációsrendszer-váltás költsége és technikai nehézsége volt, illetve a kezdeti idők program- és kompatibilitási problémái. A Windows eladásai mostanában látványosan csökkennek (a legutóbbi negyedévben 8%-ot esett vissza), a Linux és a MacOS a maguk területein folyamatosan teret nyernek, és még csak most kezdtek el a netbookok gyártói a Google Android operációs rendszerével kísérletezni.

Van esélye az új Windows-nak

A piackutatások ellenére – józan paraszti ésszel gondolkodva – sokan fogják választani a Windows 7-est. A népszerű XP-nek meg vannak számlálva napjai, a Vistát mindenki utálja: akinek van az azért, akinek nincs, az a rossz hírek alapján nem fogja megvásárolni. Marad az új Windows, melynek tesztverzióját rengetegen kipróbálták.

Marad a mostani netbook standard

A képminőség javulhat, a kijelzők mérete és a felbontás azonban várhatóan nem. Vinita Jakhanwal, az iSuppli elemzője szerint bár az utóbbi időkben megjelentek a 12 colos netbookok, a méretnövekedés nem mutat trendet: várhatóan a tízcolos gépek maradnak a legelterjedtebbek. Az elemző szerint a jellemzően 800x480-as vagy 1024x600-as felbontás sem nő a következő időszakban, mert a több pixel irreálisan megemelné a gyártási költségeket.

Új és szebb kijelzők várhatók

A szakértő szerint a paneleket a jobb képminőséget adó és környezetbarát LED-háttérvilágítású kijelzőkre cserélik, mert azoknak a pluszköltsége csak pár dollárt jelentene gépenként. Ezenkívül fogyasztása alacsonyabb, ami kritikus kérdés az apró akkumulátorral szerelt netbookoknál. Az eredetileg költséghatékony szempontokat szem előtt tartva bevezetett 7 colos kijelzők azonban várhatóan teljesen eltűnnek.

Maradnak a 10 colos kijelzők

Az Intel, a Via és az Nvidia is előállt olyan alkatrésszel, ami különösebb erőfeszítések nélkül, alacsony fogyasztás mellett képes meghajtani a 10 colos, nagyobb felbontású kijelzőket. A 12 colos gépek elterjedésére viszont a látható folyamatok ellenére nem kell számítani az iSuppli szerint. Az elemzőcég azt állítja, hogy ez a méret már túl nagy, pont a netbookok legendás hordozhatóságát kezdené ki. Az ár is túl magas lenne, jelenleg 40 %-kal kerül többe a 12, mint a 10 colos kijelző. Nincs is túl sok cég, amelyik ebben a méretben gyártana, jelenleg csak az LD kínál 11,6 és 12 colos netbook-paneleket.

Elutasították a franciák a fájlcsere-törvényt

A francia nemzetgyűlés jelentős többséggel elutasította azt a javaslatot, ami a fájlcserélők internetről való kitiltását is engedélyezte volna.

Továbbra is megengedett az illegális letöltés

A francia médiacégek Sarkozy elnök által támogatott, igen hosszú ideje tartó kampánya úgy tűnt, hogy biztos. A tervezett törvényi szigorítás értelmében a visszaeső illegális letöltőket és fájlmegosztókat a második figyelmeztetés után bizonyos időre lekapcsolták volna az internetről.

15 igen, 21 nem szavazattal nem fogadták el a javaslatot

A törvénymódosítást mind a szenátus, mind pedig az alsóház többsége támogatta. A csütörtöki nemzetgyűlési szavazáson azonban megbukott a javaslat. Alig voltak a parlamentben: 21–15 arányban leszavazták a módosítást.

Még van esély az elfogadásra

A tervezet szerint egy ügynökség a kiadói szakma panaszaira reagálva arra kötelezhette volna a szolgáltatókat, hogy a „három dobásod van” elv alapján végső esetben időlegesen letiltsák a felhasználót az internetről. A szigorítást később még megszavazhatják. Az elnöki irodából már jelezték, hogy néhány héten belül újra beterjesztik a javaslat átdolgozott változatát, és meglehet, apró változtatásokkal már sikerül átverni a törvényhozáson.

A hamis víruskeresők elárasztották a netet

A Microsoft szerint az e-mailek 97%-a adathalász levél, vírusos mellékletet tartalmaz vagy legjobb esetben is csupán spam, és a kamu vírusirtók is egyre nagyobb kockázatot jelentenek. A magukat víruskeresőknek és egyéb biztonságtechnikai programoknak álcázó szoftverek (scanware-ek) és az alkalmazások kódjában rejlő biztonsági hibákat kihasználó exploitok száma 2008 második felében is bőven okozott kényelmetlenségeket az óvatlan felhasználóknak.

Mindig vírust jeleznek, ha van, ha nincs

A megtévesztő biztonságtechnikai programok leggyakrabban ingyenes víruskeresési lehetőséget ajánlanak fel, de természetesen az égvilágon semmi hasznuk sincsen, sőt: látszólag végrehajtják ugyan a szkennelést, de a valóságban bármilyen gépre is telepítjük fel őket, mindig „kapást" fognak jelezni.

Vírusokat terjeszthetnek a víruskeresők

A hamis szoftverek írói jórészt csupán nyerészkedni szeretnének a mű rendszervizsgálat eredményére épülő marketingből (például, hogy „vírust találtam” vagy „vegyél meg”), de a sötétebb szándékú programozók sajnos nem állnak meg ezen a ponton: trójai programokat rejtenek el az álvírusirtó kódjában, amelyeket később akár a fertőzött rendszer feletti irányítás átvételére is használhatnak.

Már 3 millió gépen települtek az álprogramok

A Microsoft jelentésében az áll, hogy több mint hárommillió számítógépen fedeztek már fel ilyen víruskeresőnek álcázott kártékony programokat. A szoftverekben felfedezett biztonsági rések száma 3%-kal csökkent a tavalyi év második felében, a hibák több mint fele viszont „nagyon súlyos” minősítést kapott, valamint ugyancsak a teljes hibapaletta fele tekinthető könnyedén kihasználhatónak – vagyis a felhasználók összességében kevésbé érezhették magukat biztonságban.

iTunes: nincs se másolásvédelem, sem egységár

Április elejétől már nem csak iPod-okon lehet lejátszani az Apple zeneboltjában megvett számokat. Változnak az árak is, csak egy valami nem: a magyarok továbbra sem tudják használni a zeneboltot.

Már nem kell iPod az iTunes-ról letöltött zenékhez

Az Apple-t sok kritika érte amiatt, hogy az iTunes zeneboltban másolásvédett zenéket árul, még perrel is megfenyegették őket, hogy tisztességtelen a piaci magatartásuk a többi mp3-lejátszó gyártójával szemben azzal, hogy csak iPod-okon lejátszható a webáruházból letöltött zene. A vállalat sokáig ellenállt, az online zeneboltok versenyében elfoglalt toronymagas – 87 % körüli részesedés – piacvezető szerepe miatt ezt könnyedén megtehette. Aztán amikor az Amazon elkezdett jobb ajánlatokat nyújtani a vásárlóknak – másolásvédelem nélküli zenék olcsóbban, igaz, kisebb választékban –, muszáj volt lépnie az Apple-nek is: januárban bejelentették, és most valósították meg reformterveiket.

A kurrens zenék drágulnak

A reformok új árazási rendszer is hoztak. Az eddigi 99 centes egységár mellett lesznek 69 centes és 1,29 dolláros zenék is. Az árról a kiadó dönt, sőt, akár hetente váltogathatja is – az alapötlet természetesen az, hogy a friss slágereket elviszik drágábban is, a régi, lejárt lemezeket meg az árcsökkentéssel lehet vonzóbbá tenni. Az új rendszer életbe lépésének napján a tízes eladási toplistán hat, míg a top100-ban 29 szám volt a drága kategóriából. Az Apple egyébként azt várja, hogy a kiadók inkább az árcsökkentés lehetőségével fognak élni, mint az emeléssel.