Budapestet fotózza a Google

Itt az új Google csoda, a Google Street View. Pár hét alatt végigjárják Budapestet a Google autói, abból a célból, hogy minden bejárható utcát lefotózzanak.

Nagy port kavartak a képek

A Google Street View szolgáltatása számos vitát idézett elő az Egyesült Államokban, hiszen sokan úgy érezték, személyiségi jogaikat sértette meg a cég, amikor lefotózta a nagyvárosok utcáit, majd azokat publikálta a neten. Európában főleg csak az előnyös oldalait láttuk eddig a Street View-nak, hiszen fotónézetre váltva szinte átélhettük, milyen lehet New York vagy San Francisco utcáin sétálgatni.

Önműködő fényképezők, fekete Opelek

A Google sajtóközleménye szerint május 5-én Magyarországra is megérkeznek a fényképezőgépekkel szerelt autók, hogy Budapesten végighajtva digitalizáljanak mindent. A cég gépjárműveit könnyű felismerni: a fekete Opel Astrák önmagukban még nem lennének feltűnők, ezekből azonban kinő egy másfél méteres torony, amikben kilenc digitális kamera van lézeres távolságmérők, valamint gps, 3G és wifi-antennák társaságában. A folyamat teljesen automatikus, a sofőrnek csak annyi a dolga, hogy lassan végigguruljon Budapest minden bejárható utcáján, a gépek maguktól fotóznak. Miután az Astrák befejezték feladatukat, egy szoftver dolga lesz, hogy összefűzze a képeket, ahogy az arcok és a rendszámok kitakarása is automatikusan történik majd.

Még semmi sem biztos, minden az időjáráson múlik

Arról nincs hír, hogy a Google mikorra tervezi lezárni a projektet, hiszen az függ a forgalomtól meg az időjárástól is, sötétben vagy zuhogó esőben például nem is lehet fotózni, de az is elképzelhető, hogy átvezénylik az autókat valamelyik szomszédos országba, ha ott megfelelőbbek az időjárási körülmények. Az viszont biztos, hogy a munka „pár hétig" biztosan eltart, és hogy a végeredményt pár hónap múlva nézhetjük meg.

Magyarország hamar sorra került

A Street View-ba eddig száz nagyváros került bele, kilenc országban fejezték már be a munkát. Az Egyesült Államok után Európa is szóba került, eddig Franciaországról, Spanyolországról, Olaszországról, az Egyesült Királyságról és Hollandiáról vannak fent fotók.

Nem tartós a Twitter-ezők lelkesedése

Kiderült a Nielsen Online piackutató cég vizsgálatából, hogy az eddig a legnépszerűbb mikroblogoldalnak titulált Twitter hosszú távon nem is annyira kedvelt.

Hamar megunják a blogolást

A látogatottsági adatok szerint a twitterezők 60%-a abbahagyja a posztolást a csatlakozás után egy hónapon belül. „Jelenleg körülbelül 40% azoknak az aránya, akik a csatlakozást követő hónapban is visszatérnek a Twitterre" – mondta David Martin, a Nielsen Online piackutató cég kutatási igazgatója.

3 év alatt 7 millió blogoló

A 140 karakteres bejegyzés-folyammal működő szolgáltatás három éve indult, azóta a legtöbb magára valamit is adó sztár Britney Spearstől Ashton Kutcherig a rabja. A sztárok mellett a nagy hírügynökségek, tévécsatornák, politikusok is használják a Twitter-t, az elnöki kampányban még Barack Obama is. A Twitter nem adja ki, pontosan hány felhasználója van, de a Nielsen Online adatai szerint februárban több mint hét millióan használták a mikroblog-szolgáltatást, tavaly februárban csupán 475 ezren.

Tartósabb a megmaradás a közösségi oldalakon

David Martin szerint más, népszerű közösségi oldalakon, mint a Facebook-on vagy a MySpace-en a megmaradási hajlandóság majdnem kétszerese a Twiterr-ének. A 200 millió felhasználóval büszkélkedő Facebook-on például az új felhasználók 70%-a megmarad. „A Twitter szépen muzsikált az utóbbi hónapokban, de nem lesz képes fenntartani meteorszerű növekedését, ha nem képes megnövelni felhasználói lojalitását" – mondta a Reutersnek David Martin.

Az állásukkal játszanak a Facebook felhasználói

Ez nem vicc: elvesztette állását egy svájci biztosítótársaság alkalmazottja, mert munkaadói észrevették, hogy a Facebook közösségi portált használta betegállománya idején. Az a svájci nő, akit kirúgott alkalmazója, otthon maradt migrénre hivatkozva, amikor bejelentkezett a Facebook-ra mobiljáról.

Tilos Facebook-olni mikrénes fejfájás közben

Az illető arra hivatkozva kapott betegszabadságot, hogy migrénje miatt képtelen számítógépen dolgozni, és sötét szobában kell pihennie. Munkaadója, a Nationale Suisse biztosító azonban észrevette, hogy a hölgy használta a Facebook közösségi portált, és emiatt elveszett a bizalma a munkatársban.

Az ok nem a Facebook, hanem a bizalomvesztés

A cég a bizalommal való visszaéléssel, és nem a Facebook használatával indokolta az elbocsátást. A nő a 20 Minuten napilapnak elmondta, hogy ágyban feküdt, és iPhone-ján keresztül jelentkezett be a közösségi portálra. Azzal vádolta munkaadóját, hogy kémkedett utána és más kollégái után oly módon, hogy létrehozott egy fiktív személyt a Facebook-on, aki vele és másokkal is a cégtől baráti kapcsolatba került a közösségi hálózat révén. Ily módon a cég képes volt figyelni az alkalmazottak internetes tevékenységét. Az elbocsátott nő gyanúját igazolva látta akkor, amikor az állítólagos barát eltűnt abban a pillanatban, ahogy elbocsátották a cégtől.

Csak otthon nézegessük a közösségi oldalakat

Nem ez az első eset, hogy a Facebook munkahelyi szabályokba gabalyodik. Számos cégnél tilos munkaidőben a közösségi portált használni. Egyes cégek pedig azért bocsátottak el alkalmazottakat, mert a közösségi hálón munkájukat, munkahelyüket ecsetelték.

Új digitális könyvtár: ENSZ Digitális Világkönyvtár

Április 21-én, kedden indult be az UNESCO párizsi székhelyén az ENSZ Digitális Világkönyvtára. A World Digital Library a világ minden végéből gyűjtött össze ritka könyveket, kéziratokat, filmeket, fényképeket.

A felbecsülhetetlen értékeket 7 nyelven olvashatjuk

A digitális gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű ókori kínai könyvektől kezdve, perzsa kalligráfiákon keresztül korai latin-amerikai fotókig sok kincs található meg. Ez lesz a világ harmadik legnagyobb digitális könyvtára a Google Book Search és az Europeana után. A Digitális Világkönyvtárat a UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a világ 32 partnerintézetével együtt hozta létre. Az ötlet James Billingtontól, az amerikai Kongresszusi Könyvtár vezetőjétől származik. A Kongresszusi Könyvtár, az amerikai parlament gyűjteménye, és lényegében ez az amerikai nemzeti könyvtár. Ez a világ legnagyobb könyvtára. Hét nyelven (angol, arab, francia, kínai, orosz, portugál, spanyol) gyűjtötték össze a könyveket, de a kiegészítő anyagok más nyelveken is lesznek benne. Az év végéig 60-ra kívánja növelni a partnerországok számát.

Magyarok tervezik a Gmail-t

A Google-nél mindenkinek vág az esze – Takacsi-Nagy Pál szerint ez a fő különbség a Google és a többi cég között, ahol eddig megfordult. Az Index.hu szerint a magyar származású fejlesztő 4 éve dolgozik a Google-nél, a főhadiszálláson, a kaliforniai Mountain View-ban kezdte, néhány hónapja pedig Zürichben fejleszt.

A Mountain View-nál is jó a légkör és a hozzáállás

Három és fél évig Mountain View-ban dolgoztam, mielőtt Zürichbe költöztem volna. Itt is, ott is nemzetközi csapatunk van, a légkör és a hozzáállás nem sokban különbözik. Sok nemzetiségű kollégáim voltak, többek között ázsiaiak is.

Minden értelemben kiváló a Google

Kicsivel több mint négy éve dolgozik a Google-nél. Magasra tették a felvételi küszöböt, és ez meg is látszik, mert az ott dolgozókat nap mint nap tehetséges kollégák állítják kihívások elé. A cégnél a juttatások is rendben vannak: a berendezés, az étel, a felszerelés; nagyszerű munkakörülmények uralkodnak Eddig legalább 20 különböző országból származó munkatársakkal dolgoztam együtt, de leginkább európaiakkal és amerikaiakkal. Jó néhány magyar is van, ketten közülük közvetlenül az én csapatomban dolgoznak. Ők nem a Gmail-en, hanem más alkalmazásokon, mint például a Google Calendar-ral foglalkoznak.

Takacsi-Nagy Pál vezeti a Gmail fejlesztését

Amikor a céghez került, először a Blogger-t vezette, aztán az Orkut fejlesztőcsapatát. Tavaly augusztus óta dolgozik a Gmail-en. Egy 25 fős fejlesztői csapatot irányít, ami rengeteg egyeztetéssel és adminisztrációval jár, de még mindig szeret programozni. A Gmail Labs-ben a „Send & Archive” az ő munkája, amire büszke is. A Gmail Labs 48 nyelven, köztük magyarul is működik. Minden nyelven tud egy-egy munkatárs, de mindezektől függetlenül nagyon kevés rezsivel dolgoznak.

Kacsa: titkos kód, ha ki akarnak rabolni

Április közepe óta terjed egy újabb butaság már a net magyar felén, lánclevélben, és persze az iWiW-en, mert előbb-utóbb ott is kiköt minden eféle. Az üzenet a következő:

"PIN KÓD FORDÍTVA (jó tudni)

Ha egy rabló arra kényszerítene, hogy ATM-ből pénzt vegyél ki, értesítheted a rendőrséget, ha a PIN kódodat fordítva adod meg.
Pl. ha a PIN kódod 1234, írd azt, hogy 4321.

Az ATM felismeri, hogy a PIN kódot fordítva adtad meg, mint ahogyan az a kártyádon van. A gép ugyan kiadja a kért összeget, de anélkül, hogy a rabló tudná, a rendőrség azonnal a segítségedre jön. Sajnos, ezt ritkán használják az emberek, mert nem tudnak róla.

KÉRLEK, ADD TOVÁBB!"

Természetesen hoax, kitaláció az egész, angolul legalább 2006 szeptembere óta terjed. Az Index.hu oldalon úgy olvashatjuk, hogy összeszedtek négy ügyfelet négy különböző bankkártyával, és a nyakukba vették az Árpád úti banknegyedet, Újpest Zürichjét, hátha sikerül egy direkt fordítva beütött PIN kóddal látványosan elfogatni magukat a rendőrséggel. Nem sikerült.

Kipróbálták, tényleg nem igaz

A K&H-nál próbálkoztak először, natív kártyával, de a fordítva megadott PIN hatására a gép csak annyit mondott, hogy hibás a kód, és visszaadta a kártyát. A várakozás alatt sem jelent meg a várva várt rohamosztag, csak a bank biztonsági őre jött ki érdeklődni, hogy mit művelnek, majd távozott. A következő helyszín a Budapest Bank volt, ahol City Bankos kártyával teszteltek, de az eredmény itt is negatív volt: pénzt nem kaptak, kártya vissza, rendőr a tízperces várakozás alatt sehol. Az OTP ATM-je látszólag elfogadta a fordított kódot, eljutott a következő képernyőig, ahol az összeget kell beütni, és csak ezután utasította vissza a kérést. A számlatulajdonos viszont kapott egy megnyugtató, bár idegen nyelvű sms-t, de a kommandónak se híre, se hamva.

Akkor se működik, ha a bank mellett van a rendőrség

A tesztelők utolsó helyszíne a Raiffeisen Bank volt. Itt üthettek volna rajtuk a legkönnyebben, mert a rendőrség épülete a bankkal majdnem szemben van, másodpercek alatt át lehet érni gyalog, de itt sem fogták el őket. A legnagyobb akadályt a bank saját humán biztonsági pajzsa jelentette – az alkalmazottak közül ketten is bizalmatlanul tudakolták, mit akarnak. Hiába tartózkodtak a bank előtti járdán, tehát közterületen, még a forgatástól is el akarták tiltani őket, aztán a biztonságaiknak sikerült kapcsolatba lépniük a központtal, ahonnan megérkezett az engedély. Beütötték a fordított kódot, az rendben elutasítódott, jött a hibás PIN miatt sikertelen készpénzfelvételről szóló sms, aztán a tesztelők kémlelték egy ideig a szemközti rendőrőrsöt, hátha lecsap rájuk valaki, de erről a helyszínről is szabadlábon távoztak.

Mégis van azért alapja a pánikkódnak

A Snopes.com szerint a SafetyPIN-nek nevezett módszert 1994-ben találta ki egy chicagói üzletember, Joseph Zingher, aki négy évvel később szabadalmaztatta is az ötletet. Zingher még arra is talált megoldást, hogy mi legyen azokkal a kódokkal, amelyek visszafele ugyanazok, mint odafele (1111, 1221, stb.). Bár az elmúlt években több amerikai állam törvényhozása is fontolóra vette a módszer bevezetését, sőt Illinois-ban 2004-ben nem kötelezően alkalmazhatóvá is tették, de a legtöbb helyen nem lett belőle semmi. Az okok között szerepel, hogy a bankok úgy gondolják, a rabló úgyis rég lelép, mielőtt a pánikkód által riasztott rendőrök a helyszínre érkeznének, illetve hogy az ügyfelek jelentős része stresszhelyzetben képtelen lenne saját PIN kódjának fordítottját beütni, főleg anélkül, hogy a rabló gyanút ne fogna.

A védelem érdekében hackereket alkalmaz a Pentagon

A saját hálózatának sebezhetőségeit szeretné feltérképezni az amerikai kormány. Miután kínai és orosz támadók törtek be az elektromos rendszert felügyelő szerverekre, a Fehér Ház nem sajnálja a pénzt etikus hackerekre.

Háromszor annyi szakembert terveznek

A Pentagon két év alatt 80-ról 250-re növelné az online fenyegetések elhárítására alkalmazott specialistáinak számát. Első körben olyan szakértőket vesznek fel, akik ismerik a hackerek taktikáit és eszköztárát, és képesek kormányzati rendszerek védelmében sebezhetőségeket azonosítani. Ezekszerint az amerikai hadügy olyan hackereket toboroz, akik a rosszindulatú hackerek eszközeivel dolgoznak a biztonsági rések felderítésén és bezárásán.

Nincsenek felkészülve a hálózat védelmére

A kongresszus a Government Accountability Office-t bízta meg a helyzet felmérésével, akik arra jutottak, hogy Amerika nincs felkészülve egy komoly hackertámadásra, és nincsenek megfelelő vészforgatókönyvek egy digitális katasztrófa elhárítására. Az amerikai kormányhivatalok weboldalai és szerverei régóta kedvenc célpontjai amatőr és profi hackereknek egyaránt, többször sikerült már támadóknak az FBI vagy a Fehér Ház szervereire bejutni, legutóbb pedig az az eset okozott nagy riadalmat, amikor kiderült, hogy az elektromos hálózatot irányító rendszerbe törtek be valószínűleg kínai és orosz támadók, és ott olyan programokat helyeztek el, amelyekkel súlyos üzemzavarokat tudtak volna előidézni az áramellátásban.

Külön program a támadások ellen és az esetleges helyreállításra

A Pentagon jelentése szerint az elmúlt fél évben 100 millió dollárt költöttek online támadások elhárítására, illetve a támadások utáni károk helyreállítására. Az etikus hackerek toborzása az első lépés abban a négyéves, 60 millió dolláros költségvetésű programban, aminek célja a kormányzati szerverek biztonságának megerősítése. A konkrét munka a védelmi minisztérium központjában, a Pentagonban zajlik majd, és a programhoz tanácsadóként csatlakozik az NSA, vagyis a nemzetbiztonsági hivatal is. Utóbbi részvétele miatt Washingtonban máris tiltakoznak civil jogvédő csoportok.

Amerikában kifizetődő bloggernek lenni

Amerikában ma 20 millióan írnak blogot, ebből 1,7 millió pénzt is keres ezzel, és 452 ezer embernek a blogírás az első számú bevételi forrása. Ez több, mint az amerikai tűzoltók (289 ezer) vagy programozók (394 ezer) száma, és megközelíti az ügyvédekét (555 ezer).

A blogolás mesterfokon megy az amerikaiaknak

Az érdekes felmérésről a Wall Street Journal számol be, akit a Bureau of Labor Statistics amerikai kormányhivatal bízott meg. A tanulmány szerint havi 100 ezer egyedi látogató kell egy blognak, hogy éves szinten 75 ezer dollár bevételt termeljen az írójának a hirdetéseken keresztül. Ez közel a duplája a 40 ezer dollár körüli amerikai átlagkeresetnek. dupláját lehet behozni hirdetésekkel. A profi blogolás másik formája a „spokesblogging", amikor a bloggert a hirdető cég direkben fizeti meg azért, hogy a termékeiről írjon. Egy jól sikerült blogbejegyzésért 75-200 dollár közötti összeget lehet kasszírozni ebben az iparban.

A Business Insider szerint nagyon magasak számok

A szakértők kétkedéssel fogadták ezeket az adatokat. „A számok szörnyen magasnak tűnnek, de arra biztos jó lesz a felmérés, hogy még 500 ezer ember próbáljon meg profi, fizetett bloggerré válni, és bukjon bele" - kommentálta a Business Insider a felmérést.

Sok internetezés egyenlő sokkoló számla

Egyre több panasz érkezik a fogyasztóvédelemhez a sokkoló mobilinternetes számlák miatt, aminek az oka részben az, hogy az alap díjcsomagoknál - amit sok szolgáltató automatikusan aktivál - horribilis összegbe kerül az internetezés.

Fontos a szakkifejezések ismerete

Szakértők szerint az ügyfelek tájékozatlanságával is gond van, sokan nem ismerik a kilobit és a kilobájt fogalmát, és nem tudják, hogy a havidíjba foglalt adatforgalomba nemcsak a letöltés számít bele, hanem a feltöltés is. A mobilinternetes csomagok esetében két paraméterrel találkozunk: van egyrészt a sebesség, amit megabit per másodpercben (Mbps) számolnak, és van egy forgalmazott adatmennyiség, amit viszont már megabájtban (MB) számolnak.

Nem érdemes olcsó díjcsomagot választani

Amíg egy 5 gigabájtos adatcsomagnál csak néhány forintba került egy portál letöltése, addig az olcsóbb díjcsomagoknál ennek a tízszerese, az ingyenes kezdő alapcsomagoknál pedig a százszorosa vagy ezerszerese az ár. Kezdő díjcsomagnál megesik, hogy az Index.hu betöltésért 2 ezer forintot is elkérhetnek.

Nem ártana a díjcsomagok mellé információszolgáltatás is

A legjobb megoldás az lenne, ha az adatforgalmi határ túllépése esetén a mobilszolgáltató a legoptimálisabb előfizetési díjat számlázná ki. Például ha egy kezdő csomagban lévő előfizetőnek több ezer forintot akarnak kiszámlázni egy-két weboldal letöltése miatt, akkor a sokkoló büntetés helyett arra a hónapra aktiválhatnának nála egy hasonló árú díjcsomagot - még az is lehet, hogy az ügyfélnek megtetszik a mobilinternet, és előfizet rá.

A Google új tőzsdei ellenfele lehet a Skype

Hónapok óta beszélnek arról, hogy az Ebay eladná a 2,6 milliárd dollárért felvásárolt online telefonszolgáltatást, a Skype-ot. A távolsági hívások piacán hiába világelső a Skype, az Ebay szolgáltatásaiba mégsem sikerült a várt módon beépíteni, mint ahogy a szintén felvásárolt PayPalt sikerült.

Visszavásárlás helyett tőzsde

A legutóbbi verzió az volt, hogy a Skype alapítói vásárolják vissza az online telefont, az Ebay bejelentése azonban most minden híresztelést elsöpört: különválasztják a vállalat fő profilját adó online aukciósháztól a Skype-ot, külön céget építenek köré, és 2010-ben tőzsdére viszik. Szakértők szerint ez a tőzsdei bevezetés az egész webes gazdaságot meglendítheti, és a Google tőzsdére lépése óta a legfontosabb esemény lehet az online üzlet világában.

Processzorral fűtik a londoni lakásokat

Londonban szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni, és a Telehouse azzal akar építési engedélyt szerezni, hogy újrahasznosítja a processzorok által termelt hőt.

London a környezetvédelem netovábbja

Nincs elég adatközpont Londonban, és nem könnyű újakat építeni, mert a brit fővárosban komolyan gondolják a környezetvédelmet. A város vezetői 2002-ben elhatározták, hogy Londont példamutató fenntartható világvárossá alakítják át, ahol a fejlett környezetgazdálkodás ugyanolyan fontos, mint a gazdasági növekedés.

Új, előírásnak megfelelő adatközpont épül

Hosszú ideje a Telehouse West az első nagy adatközpont, ami építési engedélyt kaphat. A 180 millió dollárból fölépülő adatközpont megfelel London energiahasználattal kapcsolatos előírásainak, és körülbelül 9 megawattot biztosít majd a helyi közösségnek. A hővel a Dokknegyed lakásait és irodáit fűtik majd.

Szerverek által termelt hővel fűtenek

Nagy-Britanniában most először hasznosítják a szerverek által termelt hőt fűtésre. Egy adatközpontokkal foglalkozó szakportál szerint a Telehouse West az eddigi a legambiciózusabb hőhasznosítási projekt. Svájcban az IBM olyan adatközpontot tervezett, aminek a fölösleges hőjével egy úszómedence vizét fűtik, a Notre Dame egyetem pedig egy közeli botanikai kertben helyezte el a nagyteljesítményű szervereit, és a processzorok egy üvegházat tartanak melegen.

Tovább terjeszkedik a Telehouse

A Telehouse jelenleg két adatközpontot működtet a londoni Dokknegyedben, körülbelül 28 ezer négyzetméteren több mint 700 távközlési és informatikai cég eszközeinek biztosít helyet. A Telehouse West felépítésével a londoni pénzügyi és távközlési ipar növekvő igényére próbálnak reagálni. A cégnek vannak már adatközpontjai Pekingben, New Yorkban, Los Angelesben és Hong Kongban, és továbbiakat épít Párizsban és Szingapúrban. A Telehouse West várhatóan 2010-re készül el.

Ashton Kutcher a CNN-nél is népszerűbb

A CNN és a színész közti verseny célja az egymillió Twitter-követő elérése volt. Egyetlen ember lenyomott egy globális médiacéget.

A sikerében nem bízó színész kezdeményezett

Ashton Kutcher az első ember, akinek több mint egymillió követője van a Twitter mikroblog portálon. A filmsztár szerdán egy Qik.com-on kiadott videoüzenetben hívta ki a CNN-t. A verseny célja az egymillió követő elérése volt. A hírcsatornának akkor még több követője volt, mint neki, és Kutcher nem bízott a sikerben.

Nem sokkal maradt le a CNN

Az egymilliomodik Twitter-követő regisztrációját követően Kutcher családja társaságában ünnepelte a felemelő pillanatot. A CNN Twitter-en gratulált a versenytársának. A hírportál csupán 1200 követővel maradt le Kutcher mögött. A CNN olyan komolyan vette a versenyt, hogy élő adásban toborzott újabb követőket, miközben Kutcher online videoközvetítésben, a Ustream.TV portálon szólította meg a rajongóit.

Kutcher egy játék adományozásával ösztönözte az embereket

Kutcher az egymilliomodik követőjének egy Gutiar Hero játékot ajánlott fel és megígérte, hogy tízezer moszkitóhálót adományoz rászorulóknak a malária április végi világnapján. „Ki kell töltenem egy 100 ezer dollárról szóló csekket a Malaria No More Alapítvány javára”, írta Kutcher a mikroblogjában.

Nincs túl nagy érdeklődés a Windows 7 iránt

A cégek 83%-a nem tervezi, hogy a megjelenés utáni első évben átáll Windows 7-re. A Microsoftot alapjaiban rázhatja meg, ha megismétlődik a Vista bukása.

Veszélyben a Microsoft

A Microsoft azt állítja, hogy tanultak a Vista hibájából, és a Windows 7 fejlesztésekor mindent jobban csináltak. Ugyanakkor a Dimensional Research közvélemény-kutatása szerint azonban azt mutatja, hogy a többség ódzkodik az új rendszertől. Ha a jóslat beválik, annak katasztrofális következményei lehetnek a Microsoftnál.

Romlanak a MS eladási statisztikái

1100 amerikai vállalat döntéshozóit kérdezték meg, hogy tervezik-e a céges számítógépeken az operációs rendszer Windows 7-re cserélését, és ha igen, mikor. A válaszadóknak mindössze 17%-a mondta, hogy a megjelenés utáni első évben átáll Windows 7-re a jelenlegi (jellemzően Windows XP vagy Vista) rendszeréről. A legtöbben (42%) a megjelenés utáni második, 24% a harmadik évre tette az átállás tervezett időpontját, 17% pedig egyáltalán nem akar az új operációs rendszerre váltani. A leggyakoribb indok a kivárásra az operációsrendszer-váltás költsége és technikai nehézsége volt, illetve a kezdeti idők program- és kompatibilitási problémái. A Windows eladásai mostanában látványosan csökkennek (a legutóbbi negyedévben 8%-ot esett vissza), a Linux és a MacOS a maguk területein folyamatosan teret nyernek, és még csak most kezdtek el a netbookok gyártói a Google Android operációs rendszerével kísérletezni.

Van esélye az új Windows-nak

A piackutatások ellenére – józan paraszti ésszel gondolkodva – sokan fogják választani a Windows 7-est. A népszerű XP-nek meg vannak számlálva napjai, a Vistát mindenki utálja: akinek van az azért, akinek nincs, az a rossz hírek alapján nem fogja megvásárolni. Marad az új Windows, melynek tesztverzióját rengetegen kipróbálták.

Marad a mostani netbook standard

A képminőség javulhat, a kijelzők mérete és a felbontás azonban várhatóan nem. Vinita Jakhanwal, az iSuppli elemzője szerint bár az utóbbi időkben megjelentek a 12 colos netbookok, a méretnövekedés nem mutat trendet: várhatóan a tízcolos gépek maradnak a legelterjedtebbek. Az elemző szerint a jellemzően 800x480-as vagy 1024x600-as felbontás sem nő a következő időszakban, mert a több pixel irreálisan megemelné a gyártási költségeket.

Új és szebb kijelzők várhatók

A szakértő szerint a paneleket a jobb képminőséget adó és környezetbarát LED-háttérvilágítású kijelzőkre cserélik, mert azoknak a pluszköltsége csak pár dollárt jelentene gépenként. Ezenkívül fogyasztása alacsonyabb, ami kritikus kérdés az apró akkumulátorral szerelt netbookoknál. Az eredetileg költséghatékony szempontokat szem előtt tartva bevezetett 7 colos kijelzők azonban várhatóan teljesen eltűnnek.

Maradnak a 10 colos kijelzők

Az Intel, a Via és az Nvidia is előállt olyan alkatrésszel, ami különösebb erőfeszítések nélkül, alacsony fogyasztás mellett képes meghajtani a 10 colos, nagyobb felbontású kijelzőket. A 12 colos gépek elterjedésére viszont a látható folyamatok ellenére nem kell számítani az iSuppli szerint. Az elemzőcég azt állítja, hogy ez a méret már túl nagy, pont a netbookok legendás hordozhatóságát kezdené ki. Az ár is túl magas lenne, jelenleg 40 %-kal kerül többe a 12, mint a 10 colos kijelző. Nincs is túl sok cég, amelyik ebben a méretben gyártana, jelenleg csak az LD kínál 11,6 és 12 colos netbook-paneleket.

Elutasították a franciák a fájlcsere-törvényt

A francia nemzetgyűlés jelentős többséggel elutasította azt a javaslatot, ami a fájlcserélők internetről való kitiltását is engedélyezte volna.

Továbbra is megengedett az illegális letöltés

A francia médiacégek Sarkozy elnök által támogatott, igen hosszú ideje tartó kampánya úgy tűnt, hogy biztos. A tervezett törvényi szigorítás értelmében a visszaeső illegális letöltőket és fájlmegosztókat a második figyelmeztetés után bizonyos időre lekapcsolták volna az internetről.

15 igen, 21 nem szavazattal nem fogadták el a javaslatot

A törvénymódosítást mind a szenátus, mind pedig az alsóház többsége támogatta. A csütörtöki nemzetgyűlési szavazáson azonban megbukott a javaslat. Alig voltak a parlamentben: 21–15 arányban leszavazták a módosítást.

Még van esély az elfogadásra

A tervezet szerint egy ügynökség a kiadói szakma panaszaira reagálva arra kötelezhette volna a szolgáltatókat, hogy a „három dobásod van” elv alapján végső esetben időlegesen letiltsák a felhasználót az internetről. A szigorítást később még megszavazhatják. Az elnöki irodából már jelezték, hogy néhány héten belül újra beterjesztik a javaslat átdolgozott változatát, és meglehet, apró változtatásokkal már sikerül átverni a törvényhozáson.

A hamis víruskeresők elárasztották a netet

A Microsoft szerint az e-mailek 97%-a adathalász levél, vírusos mellékletet tartalmaz vagy legjobb esetben is csupán spam, és a kamu vírusirtók is egyre nagyobb kockázatot jelentenek. A magukat víruskeresőknek és egyéb biztonságtechnikai programoknak álcázó szoftverek (scanware-ek) és az alkalmazások kódjában rejlő biztonsági hibákat kihasználó exploitok száma 2008 második felében is bőven okozott kényelmetlenségeket az óvatlan felhasználóknak.

Mindig vírust jeleznek, ha van, ha nincs

A megtévesztő biztonságtechnikai programok leggyakrabban ingyenes víruskeresési lehetőséget ajánlanak fel, de természetesen az égvilágon semmi hasznuk sincsen, sőt: látszólag végrehajtják ugyan a szkennelést, de a valóságban bármilyen gépre is telepítjük fel őket, mindig „kapást" fognak jelezni.

Vírusokat terjeszthetnek a víruskeresők

A hamis szoftverek írói jórészt csupán nyerészkedni szeretnének a mű rendszervizsgálat eredményére épülő marketingből (például, hogy „vírust találtam” vagy „vegyél meg”), de a sötétebb szándékú programozók sajnos nem állnak meg ezen a ponton: trójai programokat rejtenek el az álvírusirtó kódjában, amelyeket később akár a fertőzött rendszer feletti irányítás átvételére is használhatnak.

Már 3 millió gépen települtek az álprogramok

A Microsoft jelentésében az áll, hogy több mint hárommillió számítógépen fedeztek már fel ilyen víruskeresőnek álcázott kártékony programokat. A szoftverekben felfedezett biztonsági rések száma 3%-kal csökkent a tavalyi év második felében, a hibák több mint fele viszont „nagyon súlyos” minősítést kapott, valamint ugyancsak a teljes hibapaletta fele tekinthető könnyedén kihasználhatónak – vagyis a felhasználók összességében kevésbé érezhették magukat biztonságban.

iTunes: nincs se másolásvédelem, sem egységár

Április elejétől már nem csak iPod-okon lehet lejátszani az Apple zeneboltjában megvett számokat. Változnak az árak is, csak egy valami nem: a magyarok továbbra sem tudják használni a zeneboltot.

Már nem kell iPod az iTunes-ról letöltött zenékhez

Az Apple-t sok kritika érte amiatt, hogy az iTunes zeneboltban másolásvédett zenéket árul, még perrel is megfenyegették őket, hogy tisztességtelen a piaci magatartásuk a többi mp3-lejátszó gyártójával szemben azzal, hogy csak iPod-okon lejátszható a webáruházból letöltött zene. A vállalat sokáig ellenállt, az online zeneboltok versenyében elfoglalt toronymagas – 87 % körüli részesedés – piacvezető szerepe miatt ezt könnyedén megtehette. Aztán amikor az Amazon elkezdett jobb ajánlatokat nyújtani a vásárlóknak – másolásvédelem nélküli zenék olcsóbban, igaz, kisebb választékban –, muszáj volt lépnie az Apple-nek is: januárban bejelentették, és most valósították meg reformterveiket.

A kurrens zenék drágulnak

A reformok új árazási rendszer is hoztak. Az eddigi 99 centes egységár mellett lesznek 69 centes és 1,29 dolláros zenék is. Az árról a kiadó dönt, sőt, akár hetente váltogathatja is – az alapötlet természetesen az, hogy a friss slágereket elviszik drágábban is, a régi, lejárt lemezeket meg az árcsökkentéssel lehet vonzóbbá tenni. Az új rendszer életbe lépésének napján a tízes eladási toplistán hat, míg a top100-ban 29 szám volt a drága kategóriából. Az Apple egyébként azt várja, hogy a kiadók inkább az árcsökkentés lehetőségével fognak élni, mint az emeléssel.